Dr. Kohán József

„Betegségeink 90 %-át megisszuk”

(Louis Pasteur)

 Dr. Kohán József

 A víz, és a különböző oxigénterápiák összehasonlítása

 „A víz az élet bölcsője - szoktuk mondani.

 A földfelszín 71 %-át tenger borítja, s ez a mintegy 1,3 milliárd km^3-nyi víztömeg határozza meg a földi életet. Azonban nem mindig volt a bolygónkon víz. 4,6 milliárd éve a Föld egy por- és gázfelhőkből összesűrűsödött golyó volt, légkörét főleg hidrogén, széndioxid és szénmonoxid alkotta. Ezt az „őslégkört” a napszél sodorta el, majd a földkéreg megszilárdulása után az alóla előtörő széndioxid, nitrogén, kéndioxid és vízgőz alakította a környezetet úgy, hogy a lehűlés kapcsán savas esőként lecsapódva létrehozta a tavakat, tengereket, óceánokat.

 Ekkor a légköri szabad oxigén csupán nyomelem volt. A tengerek több mint 10 méteres mélyében lassan kifejlődő planktonok, moszatok, algák, később a zöld növények viszont hamarosan egyre több oxigént bocsátottak ki, ami az ibolyántúli sugarak hatására ózonmolekulákká változtak. E molekulák hatásos védelmet nyújtottak az UV-sugarak további roncsoló hatása ellen, és amikor a légkör oxigéntartalma elérte az 1%-os értéket, a vízfelszín alatt már 30 cm-re egyre több élőlény alakult ki.

 A „légzés” formái a 4 milliárd évvel ezelőtti erjedéstől a 3 milliárd évvel ezelőtti anaerob fotoszintézisen, továbbá a 1,5 milliárd évvel ezelőtti aerob fotoszintézisen keresztül a mintegy 500 millió éve kialakult aerob légzésig fejlődtek. Utóbbi felfedezésében Otto H. Warburg munkásságát kell kiemelnünk, de a szintén Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert sem csak a C-vitamin felfedezéséért kapta kitüntetését, hanem ahogy az indoklás fogalmaz: "A biológiai oxidációs folyamatok felfedezéséért, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav katalízisére". A Szent-Gyögyi-Krebs-ciklus az a körfolyamat, ahol minden tápanyag lebontási útvonala összefut, belőlük széndioxid, az oxidáció során elektronok és protonok, azaz hidrogének (pontosabban hidrogén magok) képződnek.

 A földi élet kialakulása során az óceánokban, tengerekben élő növények – elsősorban moszatok, algák – hatalmas össztömegű testüknek felépítéséhez CO₂-ot vonnak ki a felszínhez közeli vizekből, aminek utánpótlása a levegőből történik, és O₂-t bocsátanak a légkörbe. Ha az óceánokban megszűnne az élet, a Föld légkörének széndioxid-tartalma a jelenleginek (ami kb. 0,03 %) a háromszorosára nőne.

 A Földön előforduló több mint 90 elem közül 62 a tengerben is előfordul. A 40.000 billió tonna só 99,8 %-át azonban csak 13 fő komponens teszi ki. 75 % az emberi élet számára nélkülözhetetlen NaCl (konyhasó). A hegyekből kioldott ásványok tovább növelik a tengerek sótartalmát, amit a jégkorszak idején a szárazföldeken megkötött, megfagyott víz hiánya miatti tengerszint-csökkenés is fokozott.

 Az említett adatok ismeretében igen meglepő, hogy ennek az óriási víztömegnek csak mintegy 0,1 %-a használható fel ivóvízként, ám az ismert ipari, mezőgazdasági, háztartási szennyeződések miatt ez is egyre mérgezettebbé válik.

 Úgy tűnik, az élet a Földön a két legfontosabb elem, az oxigén és a hidrogén jegyében zajlik, melyek közösen egy ugyancsak különleges molekulát, a vizet hozzák létre. Általánosságban elmondhatjuk, hogy ha a sejtekben, szövetekben oxigéntöbblet van, az oxigén elektronlopó (oxidáló) tulajdonsága miatt ott negatív töltésű elektronokból is több van – az egészség dominál. Ha a pozitív töltésű protonokból, azaz a hidrogénből  van több a rendszerben – az betegségekhez vezet.

Az alábbi képekre kattintva elolvashatja az egész cikket.